Azokban a munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell végezni, annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek.

Jogszabályi háttér: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

Ellenőrző hatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Miért fontos Önnek?

• Mert a munkáltató feladata, hogy meghatározza a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét.
• Mert a szükséges egyéni védőeszközök, munkaköri védőoltások alapjául szolgál.
• Mert a biológiai kockázatértékelést, a biológiai kóroki tényezők felmérését a hatóságok kiemelten ellenőrzik.

Miben segítünk mi?

Elkészítjük a biológiai veszélyeket felmérő dokumentációt, javaslatot adunk az egészséges munkakörnyezet kialakítására, valamint elkészítjük a biológiai kóroki tényezőkkel szemben az egyéni védőeszközök meghatározását és a szükséges munkakörökhöz kapcsolódó oltási rendet.

Biológiai veszélyekkel rendelkező munkahelyek lehetnek:

• mezőgazdaság, erdészet, kertészet
• állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkező tevékenységek
• egészségügy és szociális munka
• élelmiszergyártás
• hulladékkezelés, szennyvíztisztító üzemek
• mikrobiológiai analitikus laboratóriumok vagy biotechnológiai vállalatok
• építőipar (természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozása; épületek átépítése)
• légkondicionáló rendszerekkel rendelkező és magas páratartalmú munkaterületek (pl. irodaházak, textilipar, nyomdaipar és papírgyártás)

A biológiai kockázatértékelés menete:

• veszély azonosítása,
• a biológiai tényezők csoportba sorolása a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségének a bejelentés során tett ajánlásai,
• a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk,
• a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások,
• a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedései.

A biológiai kockázatbecslést évente el kell végezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.